„Azt knytelen vagyok n is elismerni, hogy a frfiakban sokkal magasabb szint a kreatv ksztets, az alkotsi vgy, mint a nkben. Csakhogy n azt gondolom errl, hogy ez azrt van, mert a nknek megadatott egy biolgiai kreativits, hogy ki tudnak a testkben formlni egy msik embert, vilgra tudjk hozni, tpllni tudjk, gondozni tudjk stb. Ennl nagyobb alkots, mint egy msok embernek a vilgra hozatala, ez egy akkora kreatv teljestmny, ami csak a nknek adatott meg, ami nmagban ltjogosultsgot biztost egy nnek. Nem teszi krdsess, hogy mirt is vagyok a vilgon, vagy mi dolgom van nekem a vilgon. Nem gy a frfinl. Egy frfinek muszj bizonytani, hogy mit r, alkotssal kell bizonytani, alkotssal kell bizonytani, s ezrt sokkal magasabb a kreatv motivcija, mint a nk, mert neki biolgiai kreativitsa nincs, teht alkotni akar. Valamit alkotni akar egy fri a mvszetben, a tudomnyban, a munkjban, alkotsra tr- Igen m, de ha nincs elg tehetsge ahhoz, hogy alkosson, akkor ez a kreatv ksztets talakul a pozcirt val harcc, akkor magasabb pozciba akar kerlni, legalbbis llamtitkr akar lenni, taln miniszter, vezrigazgat vagy elnk.
Ha ez se sikerl neki, akkor nagyon sok pnzt akar keresni, akkor ez a motivci, a pnz irnyba fordul, gazdag akar lenni. Ha ez se sikerl neki, akkor lesz az ezermester, javtja meg a vzcsapot, a gzt, a vct, ha folyik, esztergl olyan madrkalitkt lombfrsszel a papagjnak, hogy mindenki csodjra jr. s ha ez a kreativits is elvtetik tle, akkor inni kezd, akkor elkezdi kbtani magt. Itt ltok klnbsget a kreatv ksztetsnl, mert a nknek nincs erre szksge, nincs ltezse rtelmnek bizonytsra szksge.”