Ha l�teznek emberek, akik pechesnek sz�lettek, akkor n�ha �gy �rzem, �n is k�z�j�k tartozom. A p�rkapcsolataimat n�zve sz�letett vesztes vagyok, am�gy szerencs�re nem nagyon van okom panaszra. Majdnem kifejezetten szerencs�s is vagyok…

Ma majdnem tal�lkoztam Alf�ldi Robival.

Majdnem.

Sz�val m�gsem.

Felh�vott Viola bar�tn�m, hogy itt �s itt �pp vele szemben �l, azonnal rohanjak oda. Mindent beleadtam, kiv�telesen el sem t�vedtem, s�t b�szk�n mondom, hogy els�re odatal�ltam t�kegyed�l a megadott helyre, de mire oda�rtem, Robi sehol se volt m�r. Persze �gy is j�l esett kiszakadni az idegt�p� zsid�t�rv�nyek k�rnyezet�b�l, s helyette egy j�t besz�lgetni, de ett�l m�g nem m�lt el a tudat, hogy mennyire peches vagyok.

Majdnem tal�lkozni valakivel, az majdnem olyan vicces, mint majdnem cs�kol�zni.

Mert ilyenben is volt �m r�szem. M�ghozz� a Hooligans git�ros�val, T�th Tibivel. A ny�r v�g�n (nem) t�rt�nt (meg) a v�rosligeti koncertj�k ut�n. Megk�rtem Tibcsit, hogy keresse meg nekem Csip�t, mert valami r�m fontos k�zlend�m akad sz�m�ra, Tibcsi viszont bedobta mag�t, �s minden�ron meg akart gy�zni, hogy nekem csakis � kellhet. Azt�n amikor megcsillant a sz�ja jobb (de lehet, hogy a bal) sark�ban egy kis piercing, akkor m�r kezdtem hinni Neki. Bimb�z� rom�ncunkat n�mik�pp befoly�solta a k�r�l�tt�nk �ll� rajong�had, Tibit kev�sb�, engem viszont ann�l jobban ideges�tett. �gy l�nyos zavaromban b�cs�z�ul k�rtem egy piercinges puszit (t�k �rtatlanul), mire � megk�rdezte hov�, erre vadul elpirultam, s mondtam, hogy az arcomra. H�t persze. Ebb�l pedig az lett, hogy Tibcsi baromi k�nz� lass�s�ggal v�gigszamb�ztatta a kis f�mgoly�t a pofik�mon, majd nyeregben �rezv�n mag�t cs�kolgatni kezdett, de �n h�siesen - �s tet�t�l talpig libab�r�sen - a f�lt�keny fanatikusok  haragj�t�l tartva, az utols� pillanatban elford�tottam a fejem, �s b�cs�t intettem. Egy- k�t „h�lye kurva” besz�l�st term�szetesen �gy is kaptam szeretett n�t�rsaimt�l. Na mindegy, b�szke lehetek arra, hogy visszautas�tottam a hooliganses T�th Tibit, �s nem lettem egy strigula az �let�ben. Persze ha megl�tom valahol, akkor nem biztos, hogy ez jut eszembe…

Majdnem.

A majdnem az tulajdonk�ppen semmi.

S�t, ha j�l belegondolok, m�g rosszabb is, mert m�r meg�rinti az embert a beteljes�l�s rem�ny�nek szell�je, azt�n a v�g�n els�pri az eg�szet egy vihar.

F�l h�rom van. �jjel.

M�r majdnem k�sz vagyok a magyar jogt�ri el�ad�sommal.

De csak majdnem.

Ami pontosan m�g 7 oldalnyi t�rv�ny beg�pel�s�t jelenti. �s tiszt�ban vagyok vele, hogy ezt ma m�r biztosan nem fogom befejezni, de az�rt mondogatom magamnak, hogy t�k �gyes vagy cirmos, m�r majdnem v�gezt�l…