Egy �cska vas�rnap este van, az este nem is �llja meg a hely�t, ink�bb �jszaka.

M�r egy hete nem l�ttalak. Nem s�rok, nem �rzek szor�t�st emiatt a mellkasomban vagy a gyomromban, nem �l�k k�nnybe l�badt szemmel az ablak el�tt arra v�rva, hogy majd j�ssz a feh�r lovon, �s megl�togatsz. Hol vannak m�r ezek a naiv k�pzetek? Racion�lisan, �p �sszel k�t l�bon �llok, �s �gy szeml�lem a kapcsolatunkat.

Tal�n �pp ez�rt vagyok elkeseredve. A kisujjad sem mozd�tod miattam. Egy m�sodpercig nem zavarna, a h�tk�znapok �gy vizsgaid�szakban gyorsan elrep�lnek, �szre sem venn�m a hi�nyodat, eszembe sem jutna norm�l esetben, hogy van valaki a falakon t�l, akivel szeretj�k egym�st a magunk m�dj�n. Teljesen ki tudn�k kapcsolni, belemer�lni a saj�t kis 20 n�gyzetm�ternyi �letembe, kiz�rva bel�le mindent �s mindenkit. Eg�szen addig, m�g meg nem bolygatj�k. �s Te ezt tetted.

Ami�ta felcsillant annak a rem�nye, hogy esetleg l�thatlak, nem b�rok nem R�d gondolni, a koncentr�ci�s k�pess�gem null�ra cs�kkent, �s minden percben azt v�rom, hogy h�vj, �rj, vagy legal�bb valami �letjelet adj. Ilyenkor haldokl� betegnek �rzem magam, akinek az utols� szalmasz�l a Te k�zels�ged lenne. De Te napr�l napra csak tov�bb hitegetsz, mindaddig, m�g magamt�l be nem l�tom, hogy hi�ba v�rlak. �s akkor sem lehelsz bel�m �letet, azt sem k�rdezed meg, hogy vagyok, m�g a seg�lyki�lt�somra sem v�laszolsz.

Hallgatsz. Konokul, makacsul.

Gy�l�l�m ezt a n�mas�got.

Mintha hal�los k�r �ldozata lenn�k, �s fert�zn�k, falakat emelsz magad k�r�, hogy ne tudjunk �rintkezni, hogy ne tudjalak szeretni.

Minden olyan siv�r, �s kietlen, minden olyan hideg �s zord. Ord�tani tudn�k, hogy vedd m�r �szre Te �nz� fasz, hogy nem k�r�l�tted forog a vil�g, �s �n nem egy h�lye picsa vagyok, aki nem �rti meg azt a trivi�lis dolgot, hogy elfoglalt vagy, vagy pillanatnyilag nincs r�m sz�ks�ged. De mi�rt olyan �tkozottul neh�z, mi�rt lehetetlen ezt kimondani? Most nincs sz�ks�gem r�d, ne v�rj. Ebbe m�g senki sem halt bele. �n sem. Mi�rt nem tudsz egyszer�en nemet mondani? A hallgat�sn�l m�g az elutas�t�s is jobb!

Amikor utolj�ra elv�ltunk boldog voltam. Olyan napokat �ltem �t melletted, amikre mindig is v�gytam. Ahogyan h�tral�v� �letem minden napj�t el tudn�m t�lteni. Sz�pen csendben, Melletted. Annyira norm�lisnak �s kiegyens�lyozottnak �reztem az eg�sz �letem, magamat, �s mindent ami k�r�lvesz. �gy �reztem, m�g egy-k�t ilyen nap, �s nem l�tok a szerelemt�l. M�r a nyelvemen volt a kimondhatatlan sz�, m�r csak n�h�ny pillanat v�lasztott el…

… egy h�t telt el az�ta.

M�r csak egy kedves idegen vagy.

Kezd�dhet minden el�lr�l, minden �rz�s, amit adt�l elveszett.

M�g nem voltam ennyi ideig senkivel "egy�tt". Amikor „�sszej�tt�nk”, elhat�roztam, hogy ez�ttal t�relmes leszek, �s elmegyek a v�gs�kig, mert csak �gy tudhatom meg milyen egy norm�lis kapcsolat.

H�t ilyen?

�l�nk egym�s mellett, elhitetj�k magunkkal, egym�ssal �s a k�lvil�ggal, hogy minden rendben, mik�zben bel�l forrongok a d�ht�l, �s semmit sem akarok jobban, mint a k�pedbe �v�lteni, hogy kapj m�r a fejedhez, �n is itt vagyok, �s le�rhatatlanul hi�nyzol…